A- és C-vitamin-tartalma (10 mg) igen magas. Két-három szem sárgabarack elfogyasztásával fedezhetjük napi A-vitamin igényünket. Hasznos niacin- és folsav-forrás. Értékes sok sárga béta-karotinja miatt is. A benne lévő kénnek szerepe van jellegzetes savanykás édes ízének kialakításában. Káliumban is rendkívül gazdag, napi káliumigényünket bőven fedezi. Található benne továbbá kalcium, foszfor és sok más fontos elem. A-vitaminja késlelteti az időskori látásromlást, erős rákellenes hatású, kedvezően hat a zsíranyagcserére, érvédő hatású, serkenti a máj méregtelenítő működését. Héját, gyümölcshúsát pakolásként a bőrre helyezve segíti annak regenerációját.
Forrás: Házipatika
Az őszibarack 100 grammja - némely fajtájának pont ekkora a gyümölcse - mintegy 0,7 g fehérjét, 0,1 g zsírt és 9 g szénhidrátot tartalmaz. 100 g gyümölcshús mintegy 40 kalóriával gazdagítja szervezetünket, tehát nem hizlaló étel. Nagy része, 85-90%-a víz. Ettől oltja úgy a szomjat. Lédússágának és a kedvező cukor-, valamint gyümölcssav-arányának köszönhetően a többi gyümölcshöz képest egyszerre jóval nagyobb mennyiség fogyasztható az őszibarackból. Az őszibarack frissít, üdít, jó kedvre derít. Ezt részben niacin-tartalmának köszönheti; csökkenti a vérnyomást, jót tesz a szívnek és az érrendszernek. Viszonylag sok C-vitamin van benne. B-vitamin- és biotin-tartalmuknál fogva főként a sárga húsú fajták kiváló haj- és bőrszépítők. Sárga antioxidáns xantofill színanyagaik rákellenes hatásúak. A kevésbé leveses barack is hasznos, mert rengeteg rostjával és pektinjével az emésztést segíti, megakadályozza a székrekedést, ami idegen helyen, nyaraláskor segíthet. A pektin egyébként a koleszterinszintet is egészséges irányba tolja el.
Ásványi anyagai közül viszonylag magas, 200 milligrammnyi káliumtartalma jelentős, 9 mg magnézium, 8 mg kálium rejlik benne. Különösen a nyári forróságban, amikor a szívbetegekre nehéz napok várnak, napi 2-3 barack sokat segíthet. A benne lévő kálium és nátrium ugyanis 7:1 arányban van jelen, ami ideálisnak tekinthető a szívpanaszok enyhítésére.
Forrás: Házipatika
A görögdinnyében sok a C-vitamin, a kalcium, a magnézium, a rost és a kálium is, ezen kívül tartalmaz még A-vitamint, B1-, B3- és B6-vitamint, valamint sokféle karotinoidot, például likopintA görögdinnye magas káliumtartalma miatt segít átmosni a veséket, és csökkenti a vérben a húgysav koncentrációját. Mivel víztartalma nagyon magas, serkenti a vizeletürítést, így az egész szervezetből segít kitakarítani a káros anyagokat, ráadásul még a bőrnek is jót tesz.
Segít csökkenteni a testhőmérsékletet és a vérnyomást, így megvédi a szervezetet attól, hogy túlságosan felmelegedjen. Magas víztartalma jól jön, amikor sokat izzadunk, és pótolnunk kell az elveszített folyadékot, vitaminokat és ásványi anyagokat. Mivel sok benne a kálium és a magnézium, hatékonyan csökkentheti a vérnyomást, az erekre és érfalakra nehezedő terhelést, amitől az egész keringésünk egészségesebb lesz. A benne található karotinoidok erősítik az érfalakat, és megakadályozzák a vérrögök kialakulását. Ez a szívnek is jót tesz.
Forrás: Házipatika
A sárgadinnyében több a béta-karotin, mint a barackban, a grapefruitban, a narancsban, a kajsziban, a nektarinban vagy a mangóban - gyakorlatilag ugyanannyi, mint a sárgarépában. Ez az anyag adja sárga színét, amely erős antioxidáns és a szervezetben A-vitaminná alakul. Az A-vitamin nagyon fontos ahhoz, hogy a szemünk, a vérünk és az immunrendszerünk egészséges legyen.
Egy csésze felkockázott sárgadinnyében több C-vitamin van a napi szükséges beviteli mennyiségnél. Ez a vitamin segít abban, hogy az immunrendszerünk erős legyen, és a szervezetünk hatékonyan védekezzen az olyan betegségek ellen, mint az asztma, a rák vagy a cukorbetegség.
A folsav, vagy más néven B-9 vitamin csökkenti bizonyos rákfajták kialakulásának esélyét, segít az idős embereknek, hogy megőrizzék a memóriájuk frissességét. Ahhoz is fontos, hogy a magzat fejlődése során megakadályozza az idegcső-záródási rendellenességek kialakulását. A szükséges napi bevitel mennyisége körülbelül 400 mikrogramm; két csésze sárgadinnye 75 mikrogrammnyit tartalmaz.
Forrás: Házipatika
Kevés cukor és magas víztartalom jellemzi a friss szilvát. Mintegy 85 százalék víz van benne, ezért jól oltja a szomjat. 100 gramm gyümölcs nagyjából 50 kalória (209 Kj) energiát hordoz. Szénhidráttartalma 10,3 g körüli. Vitaminjai közül az A-, az A-provitamin, a béta-karotin, a B1- és B2-, illetve csaknem valamennyi B-vitamin, továbbá a C-vitamin érdemelnek említést.
Nagyobb mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat (kálium, kalcium, foszfor és magnézium) és cinket. A növényi antioxidánsok közül antocián színanyagokat és flavonoidokat; rutint és quercetint tartalmaz jelentősebb mennyiségben.
Javítja az immunrendszeri ellenálló-képességet, véd a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben. Élettani hatásait tekintve igen fontos rosttartalma - héjában például rengeteg cellulóz van - , ami jól megmozgatja a beleket, így ajánlható székrekedés ellen. Különösen az aszalt szilvának nagy a fajlagos rost- és gyümölcscukor-tartalma. Nem csak a bélből segít üríteni a salakanyagokat; vizelethajtó hatása is ismert. Így egyrészt súlycsökkentő hatású, másrészt aszalt formában a szilva kifejezetten tápláló étkeink közé tartozik, kalóriaértéke sem kevés. Ráadásul az étvágyat is fokozhatja. Mindent összevetve napi 20 dkg friss szilva fogyasztása hasznára lehet a fogyókúrázóknak, viszont az aszalt változatot érdemes elkerülnie annak, aki ügyel a súlyára.
Forrás: Házipatika